Karinthy Frigyes

Biografie şi Bibliografie

 -
Karinthy Frigyes Ernő (Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító.

Élete

Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket. Fiúgyermekeik, Frigyes és József már kereszténynek születtek. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után Karinthi József egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

Karinthy Frigyes 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket írt; emellett naplót vezetett. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.

Érettségi után matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozza meg számára 1912-ben.

1913-ban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő. 1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez (elsősorban a Micimackóé), de valószínűleg a fordítások egy részét Mici nővére (Karinthy Emília) készítette, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

1936-ban agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona; erről írta Utazás a koponyám körül című regényét. 1938-ban agyvérzésben meghalt.

Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései ("magyarázom a bizonyítványomat") a mai köznyelvet gazdagítják.

Műveinek kiadásában közreműködött titkára, a később rejtvényein, fejtörőin keresztül ismertté vált Grätzer József is.

Munkássága

Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok ti-t, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr, kérem-et. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittman Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta Wittman életrajzát.

Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 12 éves korában kiadták. A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. Főként újságokba írt, több, mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.

Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba. Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.

Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.

Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.

Műfordításai ma is ismertek, főként a Micimackó, a Leacock-humoreszkek és a Tom Sawyer kalandjai. Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezek között a szabadversek vannak többségben, hosszú, központozás nélküli gondolatkitörések.

Művei

Karinthy Frigyes névaláírása

    * Utazás a Merkurba, regény, 1898-1900
    * Nászutazás a Föld középpontján keresztül, regény, 1902
    * Így írtok ti, paródiák, 1912
    * Esik a hó, novellák, 1912
    * Ballada a néma férfiakról, novellák, 1912
    * Együgyű lexikon, 1912
    * Görbe tükör, humoreszkek, 1912
    * Találkozás egy fiatalemberrel, novellák, 1913
    * Grimasz, novellák, 1914
    * Két hajó, novellák
    * Legenda az ezerarcú lélekről, novellák
    * Beszéljünk másról, karcolatok
    * Ó, nyájas olvasó, karcolatok
    * Aki utoljára nevet, karcolatok
    * Így láttátok ti, paródiák
    * Tanár úr kérem, irodalmi paródia, 1916
    * Holnap reggel, dráma
    * Utazás Faremidóba, regény
    * Krisztus vagy Barabbás, elbeszélések, 1918
    * Bűvös szék, dráma, 1918
    * Viccelnek velem
    * Ne bántsuk egymást, humoreszkek, 1921
    * Hököm-színház, jelenetek, 1921
    * Jelbeszéd, novellák, 1921
    * Gyilkosok, novellák, 1921
    * Capillária, regény, 1921
    * Kötéltánc, regény
    * Nevető dekameron, esszék
    * Ki kérdezett?, esszék
    * Minden máskép van, karcolatok
    * Nem mondhatom el senkinek, versek
    * A delejes halál, novellagyűjtemény (sci-fi), 1926
    * Hasműtét, novellák
    * 100 új humoreszk
    * Még mindig így írtok ti, irodalmi karikatúrák
    * Barabás, novellák
    * Nevető betegek
    * Mennyei riport, regény, 1937
    * Utazás a koponyám körül, 1937
    * Üzenet a palackban, versek, 1938

Társszerzőkkel

    * Polgári kiáltvány a társadalom megmentéséről, 1937

Művei alapján készült filmek [
Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja. Kerepesi temető 41-1-35. Borsos Miklós alkotása.

    * Mágia, 1917, rendezte Korda Sándor
    * Barátságos arcot kérek, 1935, rendezte Kardos László
    * Tanár úr, kérem, 1956, rendezte Mamcserov Frigyes
    * Utazás a koponyám körül, 1970, rendezte Révész György
    * Holnap reggel, 1970 (TV-film), rendezte Horváth Jenő
    * A Nagy Ékszerész, 1978 (TV-film), rendezte Karinthy Márton
    * 1 és a semmi, 2004 (rövidfilm), rendezte Molnár Péter
    * Lux úr szabadalma, 2006 (rövidfilm), rendezte Gerő Marcell

Cărti de Karinthy Frigyes


Cum Cumpăr Cum plătesc Livrare
0 cărţi in coş
Total : 0 RON